Hagyd az Auto beállítást, és hozd ki a fényképezőgépedből a maximumot

Nemrég kezdtél fotózni egy komolyabb fényképezőgéppel, és szeretnéd megtanulni, hogyan állítsd be különböző helyzetekben?

Elveszel a sok beállítási lehetőség között?

Az automata mód sokszor jó eredményt ad, de Te szeretnéd tudatosan, helyzetről-helyzetre beállítani a fényképezőgéped.

A sok rejtett és profi funkció használatáról nem is beszélve!

Üdvözöllek, én Mayer Miklós vagyok, immár hatodik éve oktatok magyar és külföldi fotósokat – és szeretném mindazt a tudásomat átadni, ami az évek alatt rám ragadt.

Tudj meg többet

Már nagyon régóta terveztem, hogy mindazt a tudást, amit a fényképezőgépekről és a fotózásról megtanultam, valamilyen szervezett formában meg is osszam az emberekkel…

Erre természetesen a leghatékonyabb módszer az élő oktatás, de a jelenlegi helyzetben ez csak nagyon korlátozottan működhet.

Ezért úgy döntöttem, hogy inkább egy online videótanfolyamot készítek azoknak, akik szeretnék megtanulni a fényképezőgépüket tudatosan használni.

Hogy ne csak az automata módra támaszkodhassanak, hanem képesek legyenek a legkülönfélébb helyzetekben is tudatosan beállítani a gépet a szép eredményért.

Bemutatom a Fényképezőgép kezelés tudatosan című online tanfolyamomat!

Az online videó tanfolyam előnyei:

• saját tempódban haladhatsz
• otthon ülve, amikor ráérsz
• bármikor, bármennyiszer vissza tudod nézni az anyagot (Full-HD minőségű videókat)
• évek múlva is hozzáférsz
• kérdezni is tudsz a többiektől és tőlem is
• frissítéseket is kapsz

Kiknek szól ez a tanfolyam?

Ezt a tanfolyam Neked szól, ha:

• a közelmúltban kaptál fényképezőgépet és szeretnéd megtanulni a funkcióit,
• szeretnél nem csak Auto módban fényképezni,
• úgy érzed, hogy sokkal jobb fotókat tudnál készíteni,
• szeretnéd megtanulni helyesen beállítani a fényképezőgéped a legkülönfélébb helyzetekben,
• saját tempódban, online szeretnél tanulni

Mit kapsz a tanfolyamon?

A tanfolyamot azok számára készítettem, akik közelmúltban vettek DSLR vagy MILC fényképezőgépet, és szeretnék nem csak Auto módban használni, hanem tudatosan helyzetről-helyzetre beállítani.

De azoknak is szól ez a tanfolyam, akik már régebb óta rendelkeznek tükörreflexes vagy tükörnélküli géppel, de úgy érzik, hogy nem használják ki az összes funkcióját.

Fényképezőgépek és objektívek felépítése

Hogyan épülnek fel a mai tükörreflexes és tükörnélküli vázak, hogyan születik meg a kép?

Végigvesszük a gépvázak és objektívek belső és külső felépítését, aminek segítségével sokkal könnyebb később megérteni az expozíció alapjait.

Több fényképezőgépet is a kezembe veszek és végig mutogatom az egyes gomb funkcióit.

Ez most nagyon alap dolognak hangozhat, de az élő tanfolyamaim tapasztalata alapján rengeteg olyan apróság van, amiről sokan évek használata alatt sem fedeznek fel.

Mikor milyen objektívet használj – saját tanácsaim

Ma már annyi objektív közül lehet választani, és minden gyártó versenyt csinál abból, hogy minél több rövidítést használjon objektívje leírásához.

A tanfolyamban több videóban is szó lesz arról, hogy mely témához melyek a legjobb objektívek, illetve azokat különböző helyszíneken milyen beállítással érdemes használni.

Milyen objektívvel lehet legjobban portrét vagy egész alakos képet fotózni? Melyik mit csinál az arccal?

Milyen témákhoz illik a nagylátószög, és milyenhez pl. a 70-200 mm-es zoomok?

Érdemes-e makróobjektívet venni, vagy jók az előtétlencsék és közgyűrűk?

Melyek azok az objektívek, amik nekem legjobban beváltak az évek alatt és melyiket mire használom leginkább?

Zoom vagy inkább fix objektívet célszerű venni?

Régen igaz volt az, hogy “a fix objektívek mindig jobb minőségűek, mint a zoomok”, de ma már ez sokszor nem állja meg a helyét – akkor mégis mi szól a fixek mellett?

Nem, nem csak a jobb fényerő – itt részletesen kifejtem, hogy a fix objektívekkel miért lehet sokkal jobban fejlődni.

Eligazodás az objektívek és bajonettek jelölései között

Végigvezetlek a gyártók csillió betűjelzései: bajonett, gyújtótáv és fókuszmotorok jelölései közt.

Melyik objektívet lehet rátenni APS-C szenzoros vázra és melyiket full-frame-re? Mi történik, ha mégis rárakjuk?

Mekkora lesz a látószöge adott gyújtótávolságú optikának full-frame és APS-C szenzoros vázon?

Különösen igaz ez a Nikon objektívekre, ahol nagyon nem egyszerű az eligazodás a sok jelölés között.

Mert a Nikonnál aztán van minden: többféle bajonett és autofókusz motor, hogy bonyolítsák az életünket (szerencsére a Canon “szinte” minden kompatibilis mindennel).

Expozíció alapjai: rekesz, záridő és ISO

Mi az a rekesz, vagy más néven fényerő vagy blende? Mire van hatással azon kívül, hogy a fénymennyiséget szabályozza?

Mi a záridő jelentősége, és mi az a záridő, amit még stabilan meg tudunk tartani kézből?

Ha változtatjuk a rekeszt, akkor a záridőt is változtatunk kell – de hogy lehet megjegyezni, hogy milyen irányban?

Lehet, hogy hallottál már az expozíciós háromszögről, aminek segítségével megpróbálják elmagyarázni a fényképezés alapjait.

Van egy jó hírem: az expozíciós háromszög egy ordas nagy baromság, ami a dolgok megértését egyáltalán nem hozza közelebb!

Ezért én teljesen más szemszögből közelítem meg a témát, és a lehető legegyszerűbb analógiákkal magyarázom el a fényerő (rekesz), a záridő és ISO összefüggését.

Hogyan érhetsz el szépen elmosott hátteret akár kitobival is

Mindenki szeretne szépen elmosódott hátterű képeket készíteni a szeretteiről – ezt hívják kis mélységéleségnek.

Amikor a témának csak egy szűk része éles (pl. arc, vagy a szemek), és a háttér elmosódik: ezáltal az alany kiemelődik a környezetéből, és a figyelem ösztönösen ráirányul.

Legtöbben kitobjektívvel és APS-C szenzoros géppel kezdenek el fényképezni, amivel technikailag tényleg nehezebb szépen elmosott hátterű képeket készíteni…

De egyáltalán nem lehetetlen!

Mutatok olyan apró technikákat, amivel nagyon sokat lehet dobni háttérelmosás mértékén, és egyszerű felszereléssel is ilyen fotókat tudunk elérni:

A mindenre használható rekesz előválasztás mód – így használom én

A rekesz vagy blende előválasztás mód (Nikon gépeken “A”, Canon gépeken “Av”) szerintem a leghasznosabb programmódja a fényképezőgépnek.

Ez az a mód, amit én szinte mindig használok nappali fénynél.

Csak beállítom a rekeszt, és a gép kiszámolja a záridőt – nekem majdhogynem “semmi” dolgom nincs!

Szinte minden helyzetre alkalmazható, ha a blendét és az ISO értéket megfelelően állítjuk be – a napfényes portréktól kezdve akár egy éjszakai fotóig használható az A vagy Av mód!

Helyes expozíció beállítása – expókompenzáció és hisztogram

Mikor mondhatjuk azt, hogy helyesen lett beállítva az expó? És mikor mondjuk azt, hogy alá- vagy föléexponált a kép?

Mikor kell aggódnunk a részletek kiégése miatt, és mikor nem?

A tanfolyamban több példán keresztül megmutatom, hogy mikor mire kell és mire nem kell figyelni.

Megnézzük azokat a minden gépbe beépített eszközöket is, amikkel könnyen tudunk dönteni: kiégés figyelmeztetés és a hisztogram.

A hisztogram elsőre nagyon matekos dolognak tűnhet, de egy kiváló eszköz, aminek használatát érdemes elsajátítani!

Manuális mód – mikor és hogyan használjuk

Profiktól sokszor lehet azt hallani, hogy manuális módban érdemes fotózni a kezdőknek, mert így tanulják meg a beállításokat…

Én ezzel nagyon nem értek egyet. Bár a manuális, azaz teljesen kézi beállítást igénylő mód használatával tényleg jól lehet tanulni, de ugyanakkor frusztráló is tud lenni egyes helyzetekben, hogy állandóan figyelni kell.

A manuális mód az, amikhez az ember akkor fordul, amikor nagyon biztos a dolgában, és biztosan tudja, hogy mit szeretne elérni.

Például vakus vagy mesterséges fényes fotózás, de éjszakai képek készítésekor szintén.

Megmutatom, hogy manuális módban hogyan tudjuk beállítani az expozíciós paramétereket, és azt is, hogy mire kell figyelni.

Különféle helyzetekben milyen beállítást használjunk?

Több tucatnyi, különböző témájú, megvilágítású fotóm beállításain végig viszlek, és elmondom, hogy abban a helyzetben miért pont azt a beállítást használtam.

Vagy éppenséggel mit csinálhattam volna jobban…

Milyen módban fotóztam, milyen záridővel, milyen rekesszel és ISO-val, és miért pont azzal.

Emberi és állati potréktól kezdve a nappali és naplementés tájképeken át az éjszakai fotókig – legjobban tanulni szerintem a példákból lehet.

Autofókuszálás a legélesebb eredményért

Biztos jártál már úgy, hogy ott volt előtted a tökéletes pillanat, minden jól be volt állítva, lenyomtad a gombot, és érezted, hogy igen, ez most tuti jó lett!

Aztán visszanézted a fotót, és rájöttél, hogy életlen: nem oda fókuszált a géped, ahová szeretted volna.

A fényképezőgépek egyik legfontosabb egysége az autofókusz rendszerük , amit ha nem használunk helyesen, simán hazavágja a fotóink nagy részét!

Kulcsfontosságú, hogy az AF pontot a megfelelő helyre tegyük – ellenkező esetben gyakran csak fel-le keresgél az AF, és a téma nem lesz éles.

Általában igaz, hogy embereknél szemre, arcra kell fókuszálni, de mi van, ha több arc ban a képen?

Akkor hová fókuszálunk?

Ezek miatt a tanfolyamban nagy hangsúlyt fektetek a különböző AF beállításokra – egy egész modul (több videó) szól a fókuszálási technikákról.

Az autofókuszálásról szóló egyik videó elérhető a Youtube csatornámon is – ez alapján képet kaphatsz a tanfolyamban lévő videókról:

Külön videó foglalkozik az AF módokkal (egyszeri, folyamatos, automata), és külön videó foglalkozik az AF pontok eltérő beállításaival.

Mind Canon, Nikon és Sony gépeken, alsó és középkategóriában is az összes beállítást is megmutatom, a csoportos és Auto AF pontoktól kezdve a követő funkcióig.

• Haladóbb gépek esetén, ahol már többféle AF mező közül választhatunk, mikor melyiket érdemes használni?

• Mit jelent az AF zóna, a nagy AF zóna és az automatikus fókuszpont választás?

• Hogy viselkednek az AF pontok egyszeri és követő autofókusz módban?

• Milyen AF beállítással érdemes portrézni, és milyennel érdemes egy mozgó sportolót fotózni?

• Mit jelent Nikon gépeken a dinamikus AF mező és a 3D mód?

Mivel ez az a rész, ami nagyon eltérő tud lenni az egyes gépek közt (a sokféle AF pont elrendezés miatt), ezért ezeket az alábbi gépeken szemléltetem:

• Canon DSLR gépek (pl. 6D, 700D)
• Nikon DSLR gépek (pl. D3500, D5600, D750)
• Sony MILC gépek (pl. A7 III, A6400)
• Canon tükörnélküli gépek (pl. R10, R6, stb)
• Nikon tükörnélküli gépek (pl. Z50, Z6, stb)

Ezen kívül szó van még a kézi, azaz manuális fókuszálásról is.

Fénymérés

Ha nappal, jól megvilágított témát fotózol, szinte édesmindegy, hogy milyen fénymérési módban vagy.

De ha egy sötét színpadon megvilágított táncost fényképezel, már hihetetlen sokat számít a helyes fénymérési mód megválasztása.

Átlagoló, kiértékelő, mátrix, középre súlyozott, szpot – a gyártók különféleképp nevezik a fénymérési rendszereiket.

Végig vesszük, hogy melyik pontosan mit csinál, milyen helyzetekben ad jó eredményt, és megnézzük a Canon – Nikon rendszerei közt található jelentős különbségeket is (szpojler: a Nikoné általában jobb).

RAW vagy JPG formátum?

Lehet, hogy profi fotósoktól már hallottad azt, hogy “fotózz mindig RAWban”!

Mi az a RAW és JPG formátum, és mikor melyiket érdemes használni?

A fényképezőgépek alapvetően két különféle fájlformátumban tudják rögzíteni a képeket.

Az egyik ilyen fájlformátum a RAW, azaz nyers kép formátum.

A másik a jól ismert JPG kép fájl formátum, amit gyakorlatilag az összes létező számítástechnikai eszköz, TV, nyomtató, mobil, stb felismer.

Mindkét formátumnak megvannak az előnyei és hátrányai, és semmi értelme olyat mondani, hogy márpedig csak ebben, vagy csak abban fotózz.

Technikák a kevésbé zajos fotókért

Észrevettem, hogy sokan szinte ódzkodnak az ISO-t 400-nál feljebb emelni, mert akkor “zajos lesz a kép”.

Ez nem a fényképezőgép hibája, hanem annak a jele, hogy vagy a gépet, vagy az expót nem megfelelően állítottad be.

Vagy, méginkább annak a jele, hogy a témád megvilágítása nem megfelelő.

Ugyanis a zaj minden fotón ugyanúgy ott van…

Például egy ISO 800-n készült fotó lehet hihetetlen zajos, de ugyanakkor szinte zajmentes is.

Ez úgy lehetséges, hogy a zaj akkor jön csak elő, ha nincs az adott pixelen elég fény. Világos, rendesen bevilágított pixelen bár ott lesz a zaj, de fény (a jel) messze elnyomja azt.

Zajszűrési beállítások

Ha már nincs más megoldás, és a fotó zajos lesz, akkor érdemes a különböző zajcsökkentési eljárások felé fordulnunk.

Kétféle zajszűrés létezik a fényképezőgépekben:

• hosszú záridős – ez a kiégett, ún. hotpixeleket tünteti el
• “hagyományos” zajszűrés, ami a magas ISO-n megjelenő szürke zajt csökkenti

Kioldási módok – azaz így készíts csoportképet

Egyes és sorozatfelvétel, különféle időzítő módok, melyiket mikor érdemes használni?

A fényképezőgépek alapesetben egy expó készítésére van beállítva, és sokan szinte mindig ilyen módban használják a gépüket – holott szerintem sokkal célravezetőbb sorozatfelvétel módban fotózni!

Hogyan tudsz csoportképet készíteni, úgy hogy te is benne legyél?

Apró trükkök, amik megkönnyítik az életed

Például az egyik kedvencem: tudtad, hogy a fotókat már a fényképezőgépben tudod csillagokkal értékelni, és utána a fájlok mellett ez a csillag megjelenik?

Vagy hogy a képek visszanézésekor számtalan más lehetőséged van?

És hogy nagyon gyorsan tudod leellenőrizni sok kép élességét?

És még folytathatnám a sort…

Minden a fehéregyensúlyról és annak beállításáról

A helyes fehéregyensúly beállítása az egyik legkényesebb kérdés, különösen, ha emberi arcok is vannak a képen.

A szemünk ugyanis hihetetlen érzékeny a helyes bőrszínre.

A fehéregyensúly egy komplex fizikai téma, de ígérem, hogy a lehető legegyszerűbb módon magyarázom el, hogy melyik beállítás mit jelent, és hogy mit érdemes használni.

És itt nemcsak a fényképezőgép helyes beállításánál van a fókusz, hanem azon is, hogy megértsük a témára eső fény természetét.

Sajnos nem lehet annyival elintézni, hogy Auto állásba tesszük a WB kapcsolót…

Ha embert fotózunk, nagyon kell figyelnünk az arcra eső megvilágítás és a háttérre eső megvilágítás közti különbségre is.

Fotózás Élőkép módban

Türkörreflexes fényképezőgépek esetén Élőképnek hívják azt az üzemmódot, amikor a tükör felcsapódik, a zár lehúzódik, és a kijelző élőben mutatja a szenzor által mutatott képet.

Ennek a módnak számos előnye van: élőben látjuk, hogy jó lesz-e az expó, vagy bele tudunk nagyítani a képbe is, még a fotó elkészülte előtt.

Viszont ugyanakkor hátrányokkal is bír: kézből fotózva kevésbé stabilan tudjuk megtartani a gépet, és sok gép esetén ilyenkor fájóan lassú az autofókusz.

Megmutatom, hogy én mely helyzetekben használom az élőképet, és hogy milyen funkciókat szoktam ilyenkor használni.

Egyéb apró beállítások: képstílus, D-lighting, aktív megvilágítás

Amennyiben JPG formátumban fotózunk, nagyon fontos, hogy helyesen beállítsuk a megfelelő képstílust – azaz, hogy a gépünk milyen (nem látható) szerkesztések után adja nekünk a JPG képet.

Különösen fontos emberek fotózása esetében:

De nem csak JPG módban való fotózás esetén van ennek jelentősége, hanem RAW-ban is.

Ugyanis hiába fotózunk RAW-ban, a gépünk kijelzőjén lévő kép akkor is a képstílus beállítások mentén fog elkészülni.

Hasonló a helyzet a Nikon gépeken D-megvilágítás, Canon gépeken Auto megvilágítás optimalizálás, Sony gépeken DRO-nak nevezett opcióval.

Mindhárom név ugyanazt takarja: mennyire világosítja fel a gép az árnyékokat.

Idegesítő optikai hibák és mit tudunk ellenük tenni

Kromatikus aberráció (lilás-zöldes színeződés), kómahiba, vignettálás, hordótorzítás, stb.

Sokszor hallunk ezekről, látjuk is őket, de mik is ezek az optikai hibák, és legfőképp hogyan tudjuk kikerülni őket?

Torzítások, amikkel meg kell tanulnunk okosan együtt élni

Van az optikai “hibáknak” egy másik fajtája is: a különböző geometriai torzítások, amik valójában egyáltalán nem is optikai hibák, csak a figyelmetlen szemlélőnek tűnhetnek annak.

Ezek azok a torzítások, amik abból fakadnak, hogy egy sík felületre próbálunk meg egy gömbfelületet leképezni.

Az agyunk nagyon könnyen kiszúrja ezeket, viszont sok esetben nem tudunk ellenük tenni (pl. extrém nagylátószögnél).

De ennek ellenére ismernünk kell a jelenséget, hogy lehetőség szerint el tudjuk kerülni.

Például nagyon vonzónak tűnhet egy beltéri eseményt extrém nagylátószögű objektívvel fotózni, de ha így teszel, akkor nagyon figyelj arra, hogy mindenki a kép közepén legyen.

Ellenkező esetben mindenki bálna méretűre fog az objektív széthúzni…

(Egyszer fotóztam így egy családi eseményt egy 20 nm.es szobában – utána anyósom megtiltotta, hogy a Samyang 14 mm-s obimmal fotózzak :))

Polár, ND és féligátmenetes szűrő, mi mire való

Minek ma már szűrők, ha Photoshoppal bármit meg tudunk oldani? – intézik hozzám sokszor a kérdést.

Photoshoppal sok mindent meg lehet oldani, de a fotózás pillanatában bejövő fény milyenségén és irányán már nem lehet változtatni.

A polárszűrő segítségével beláthatunk a tükröződések mögé, ezáltal kiváló vizes felületek, autók fotózására. Ezen felül színtelítettség növelő hatása is van – feltéve, ha helyesen használjuk:

Megmutatom, én hogyan szoktam használni a polárszűrőt, és hogy melyik objektíven hogy szoktam használni.

ND szűrőt pedig akkor használunk, amikor “túl sok a fény”, azaz meg szeretnénk valamilyen ok miatt növelni a záridőt.

Lehet, hogy csak egy hosszú expót szeretnénk nappal, vagy vakuzni szeretnénk napfény mellett, de videózáskor is gyakran használt eszköz – segítek abban, hogy kiválaszd a neked megfelelőt, és hogy melyik helyzetben milyen erősséget célszerű használni.

Panorámafotók készítése – ahogy nekem legjobban bevált

Panorámafotók készítése annyira egyszerűnek tűnik – csak körbe fotózunk, aztán kész is…

Én is ezt hittem az elején, aztán rájöttem, hogy tucatnyi hibával el lehet rontani az egészet.

Hány darab fotót érdemes készíteni?

Mennyire lapoljanak át?

Hová érdemes belőni az expót?

Milyen programmal érdemes összefűzni (lehetőleg ne hulljon ki a hajam közben)?

A tanfolyam panorámafotózásról szóló részében megmutatom a kedvenc panoráma készítő szoftverem használatát, ami jóval gyorsabb és egyszerűbb, mint a Lightroom vagy Photoshop.

HDR fotózás

A HDR a Magas Dinamikai Tartomány angol rövidítése – ezzel a technikával képesek vagyunk egy képen belül még világosabb és még sötétebb részeket megjeleníteni anélkül, hogy a részletek elvesznének.

A tanfolyamon belül egy nagyon részletes videóban veszem végig, hogy:

– Mi az a HDR technika és milyen előnyei vannak?

– Milyen különböző HDR technikák léteznek?

– Hogyan tudunk HDR képeket készíteni Canon, Nikon, Sony gépekkel?

– Mire érdemes odafigyelni?

– És egyáltalán megéri-e a HDR-rel bajlódni?

Fotóállvány: hogyan válassz és használd őket?

Ha kicsit is komolyabban szeretnél a tájfotózás világában elmerülni, akkor fényképezőgép vásárlás után ne újabb optikát, hanem inkább egy jó fotóállványt vegyél!

Állvánnyal olyan témalehetőségek nyílnak meg előtted, amire kézben tartott fotózással sose lesz módod.

Hosszabb záridőt használhatsz, alacsonyabb ISO-t, ezáltal zajmentesebbek lesznek képeid.

Jobban oda tudsz figyelni a komponálásra, az expó beállításra és a fókuszálásra.

És még sorolhatnám…

Nagyon csalogató kezdésnek egy pár ezer forintos Hama állványt venni – végülis ez is teszi a dolgát ideális körülmények közt (én is így kezdtem).

De egy kicsivel több ráfordítással olyan állványt is vehetsz, amit hosszú évekig tudsz használni, több fényképezőgépet is kiszolgálva.

Egy kicsit minőségibb állvánnyal sokkal jobb élmény fotózni és stabilitásuk miatt élesebb képekkel leszel gazdagabb.

Végigvezetlek azokon az apróságokon, amire állványvásárlásnál figyelni kell:

• milyen anyagból legyen (alumínium vagy karbon)?
• milyen állványfejjel? (panoráma, gömb, videó, 3D, stb)
• mekkorát érdemes venni?
• hány szekciós legyen
• milyen extra funkciói legyenek

Az állványválasztáson kívül megmutatom azokat az apró trükkjeimet, amit az évek folyamán magamba szívtam, és amik segítenek abban, hogy 30 másodperc alatt a nulláról állványon tudjak fotózni.

Videózás fényképezőgéppel: az alapok

Szinte minden mai fényképezőgép már egészen haladó videózási képességekkel bír, de ezt sokan nem használják ki, mert telefonnal annyival egyszerűbb dolgunk van.

(Sokszor én is a telefonnal videózok :))

Viszont érdemes megtanulni a videós beállításokat is, mert ha ezeket jól alkalmazzuk, akkor egészen mozi-szerű videókat leszünk képesek készíteni a fényképezőgépünkkel.

Ebben a részben részletesen beszélek arról, hogy:

• mi mit jelent a videózásban (FPS, kodekek, bitráta, formátumok, felbontások, profilok)
• mennyire fontos a helyes záridő a szép hatás eléréséhez
• hogyan fókuszálj videózás közben
• tanácsaim hangrögzítéssel kapcsolatban

Így néz ki a Fényképezőgép kezelés tanfolyam belülről:

Bónusz 1: Rendszervaku használata

(Csak az Extra csomagban)

Amikor megkérdezik tőlem, hogy “milyen objektívet vásároljak a kitobi után“, akkor a válaszom általában az, hogy semmilyet…

Helyette vegyél inkább rendszervakut, és meglátod, hogy mennyivel jobb képeket fogsz készíteni – különösen beltérben!

Arról nem is beszélve, hogy a fényképészet alapját adó világítást is meg fogod tanulni.

Mivel szinte minden fotós fényképezi a családját, ezért nagyon fontosnak tartom azt, hogy megtanuljunk rendszervakuval szépen fotózni – a szeretteink nagy örömére.

Hogyan válassz rendszervakut?

Mik azok a paraméterek, amikre fontos figyelni, és mi az, amit csak a gyártók akarnak rádtukmálni?

Ma már nagyon jó vakukat lehet kapni akár 30 ezer forintért is, de persze a határ a csillagos ég…

Kulcsszám, HSS, E-TTL, AF segédfény, első és második redőny, stroboszkóp – annyi vakus kifejezés létezik már, hogy kezdőként nem könnyű eligazodni köztük.

Segítek abban, hogy a vaku specifikációk között eligazodj, megmutatom, melyik paraméter mit jelent, és hogy melyiknek mikor van értelme.

Mert simán lehet, hogy a Te céljaidnak a legolcsóbb vaku is meg fog felelni!

Hogyan állítsd be az expót vakuval fotózás esetén?

Mindig azt szoktam mondani, hogy a vakus fotózás teljesen más tészta, és külön kell kezelni a vaku nélküli fotózástól.

Ugyanis egyszerre két expozíció történik:

• egyik expozíció, amit a fényképezőgép készít az adott értékekkel a környezetről
• és egy másik expozíció, amit a vaku “készít” a villanásával

A mi feladatunk ezt két expozíciót összehangolni a kívánt hatás elérése érdekében.

Sokszor az a célunk, hogy az alanyt kiemeljük a környezetből, és ilyenkor célszerű a hátteret direkt besötétíteni.

De az is lehet, hogy a környezetével összhangban akarjuk bemutatni az embert, és ilyenkor a környezet és a vaku fényeit összhangba kell hoznunk.

Hogyan érj el szép portrékat rendszervakuval?

Portréknál a megvilágítás a kulcs, de milyen is a szép világítás? Hogyan tudunk a rendszervakuval szép, lágy fényeket elérni?

A kulcs a vaku fejének megfelelő helyre való világításában van, illetve abban, hogy megértsük a fény terjedésének törvényszerűségeit.

Bónusz 2: Képértékelések havonta

(Csak az Extra csomagban)

A fejlődés egyik kulcsa a visszajelzés – mi magunk sokszor elfogultak vagyunk fotóinkat illetően.

De olyannal is találkoztam, aki a szebbnél szebb fotóit szinte szégyenkezve mutatta, mert szerinte ezek “nem profi képek”.

Pontosan ezért olyan fontos, hogy objektív visszajelzést kapjunk a fotóinkról.

Emiatt minden hónapban lehetőséged nyílik három fotó küldésére, amikről egy videó formájában véleményt mondok, értékelek.

Itt egy ízelítő videó az egyik képértékelős videómból:

Fényképezőgép kezelés tudatosan –

online tanfolyam Mayer Miklóssal

Mit mondanak mások a tanfolyamról?

Kérdések és válaszok a tanfolyamról

Mikor indul a tanfolyam?

Sikeres vásárlás esetén a tanfolyam első moduljához már azon nyomban megkapod a hozzáférést.

Majd ezután minden újabb modulhoz 7 naponta kapsz hozzáférést (hogy ne egyszerre terítsen be a sok új infó).

Ezután viszont korlátlan ideig hozzáférsz bármelyik videóhoz!

Sőt, amint új anyagok kerülnek a tanfolyamba, azokhoz is automatikusan hozzáférsz.

Mi történik miután a Vásárlás gombra kattintok?

Miután a Neked tetsző csomag alatt lévő Vásárlás gombra kattintottál, a pénztár oldalra kerülsz, ahol kérlek add meg számlázási adataidat.

Sikeres vásárlás esetén egy köszöntő emailt fogsz kapni, melyben megmutatom a további tudnivalókat.

Hogyan tudok fizetni?

Fizetni bankkártyával, banki átutalással és Paypallal is tudsz.

Hogyan érem el a videókat?

A vásárláskor megadott emailcímeddel és jelszóval tudsz bejelentkezni egy “zárt” online felületre, ahol a tanfolyam anyagát láthatod.

Természetesen, ha véletlenül elfelejtetted a jelszavad, bármikor tudsz újat kérni (de emailcím ez esetben is kell).

Belépés után egy teljesen magyar nyelvű, könnyen kiismerhető felület fogad:

Az egész tanfolyam anyaga mind számítógépen, mind mobilon könnyen nézhető.

Mit jelent a 14 napos meggondolási idő?

Pontosan azt, aminek hangzik: ha megvásárolod a tanfolyamot, de valami miatt nem tetszik, akkor 14 napon belül meggondolhatod magad, és én a vételár 100%-t visszatérítem Neked.

A 14 nap nem a vásárlástól, hanem attól a naptól indul, amikor a tanfolyamhoz hozzáférést kaptál.

Biztonságban vannak az adataim?

Maximálisan igen. A weboldallal való kapcsolatodat SSL titkosítás védi, erről a böngésződ URL sávjában lévő lakat is tájékoztat.

És én, mint a weboldal üzemeltetője az emailcímeden kívül semmilyen személyes adatot nem szerzek rólad.

Kapok számlát?

Igen, “Számítógépes tanfolyam” megnevezéssel küldöm Neked az általam kiállított elektronikus számlát, melynek ÁFA tartalma 0%, mivel alanyi adómentes egyéni vállalkozó vagyok.

Az e-számlát a vásárlás után pár nappal kapod meg.

Tudok kérdezni?

Én imádom, ha kérdeznek! Ezért nagyon bátorítalak arra, hogy kérdezz bármikor!

Mivel a tanfolyam online zajlik, és előre felvett videókat látsz, ezért nincs mód személyes, élő párbeszédre köztem és közted.

De!

A tanfolyam bármely leckéjében ott a lehetőség a hozzászólás, kérdés írására. Ezeket kérlek bátran használd, és írd meg, amit szeretnél! Ezekre mindig egy napon belül válaszolok (leginkább pár órán belül).

Azért szeretem, ha egy kérdés hozzászólásként van írva, mert akkor a többiek is látják, mind a kérdést, mind a rá adott választ.

Persze, ha olyan jellegű kérdésed van, emailben is nyugodtan kérdezhetsz.

Milyen fényképezőgépeken mutatod be az anyagot?

Annyiféle fényképezőgép van, annyiféle beállítással és különféle opciókkal…

Szerencsére az alap funkciók tekintetében azonban a legtöbb megegyezik, maximum csak a gomb / tárcsa van máshol.

A tanfolyam videóiban alapszintű, APS-C szenzoros Canon és Nikon gépek használatán van a hangsúly.

De azokon a területeken, ahol a felsőbb kategóriás vázak jóval többet tudnak, ott Canon 6D-n, Canon 77D-n, Nikon Z50-en és Nikon D750-n is megmutatom a beállításokat.

Ha olyan funkciót látsz a fényképezőgépeden, amiről a tanfolyamban nem esett szó, kérdezz rá nyugodtan a tanfolyamon belüli hozzászólásokban!

Tükörnélküli (MILC) fényképezőgépeken is mutatod?

Igen, teljes mértékben!

A tükörnélküli MILC gépeket gyakorlatilag ugyanúgy kell kezelni, mint a DSLR gépeket – csak az autofókusz rendszerük az, ami jelentősen különbözik.

A tanfolyamon egy Nikon Z50 vázon is megmutatom a különböző opciókat – ez nagyjából hasonló a többi gyártó MILC gépeihez is.

Ha Neked nagyon eltérő fényképezőgéped van, csak jelezd nekem.

Van-e szó fotók utómunkájáról?

Nem, ebben a tanfolyamban gyakorlatilag nincs szó fotók utómunkájáról (kivéve a panorámafotók készítésénél szóló réászt, ahol bemutatom azt a szoftvert, amit az összeillesztésre használok).

Ha ezen a területen szeretnéd magad fejleszteni, szeretettel ajánlom a Lightroom A-tól Z-ig online tanfolyamomat, amiben az utómunkát a kezdőtől a haladó szintig vesszük végig.

Miben különbözik ez az ingyenesen elérhető videóktól?

A Fényképezőgép kezelés tudatosan tanfolyam 10-15 perces egymásra épülő, minden témát alaposan bemutató videók sokaságából épül fel.

Sokkal mélyebb és haladóbb szintig jutunk így el, mint a Youtube videóimban.

(Arról nem beszélve, hogy a tanfolyam témáinak nagy részéről nincs is elérhető videóm.)

Fényképezőgép kezelés tudatosan –

online tanfolyam Mayer Miklóssal